2014. május 20., kedd

1900-as párizsi világkiállítás, 3 magyar bútorai.

Kiállításunkon ezúttal a bútor uralkodik.

 Huszonnégy teljes szobaberendezés — olyan nagy szám, minőhöz eddig szokva nem voltunk. Régebbi kiállításaink inkább csak kóstolót szoktak nyújtani ; ez az első, a mely a mennyiséggel is hat. E tényből is örömmel konstatál hatjuk, hogy a modern irány iparosainknak mind szélesebb körét hódítja meg. Mindjárt az előcsarnokban Wiegand Ede két szobájára akadunk. A kékre pácolt jávorfából készült ebédlő finom hangulatával, rendkívüli előkelőségével ragadja meg figyelmünket. Pedig a díszítés a minimumra szorítkozik; a bútorok fája sima, faragás nélkül való; csupán csak az ízléses veretek élénkítik. íme, a végletek érintkeznek, s a legkifejlettebb elegancia ismét a legnagyobb egy szerűséghez tér vissza. Wiegand mellőzi a díszítő cifraságokat, s csak anyaga nemességével, színeinek választékosságával s a bútorok könnyű nyulánkságával akar hatni. Ugyanezen tényezők szerepelnek másik szobájában, a szürkére pácolt jávorfa hálószobában is. A szín rendkívül finom; a formák komolyak, s még az ebédlőéinél is kevesebb díszt hordanak. A szűk helyen a szoba hatása azonban nem érvényesül kellően.

HÁLÓSZOBA.
TERVEZTE  WIEGAND  EDE.
KÉSZÍTETTE  L1NDNER  MANÓ.




Wiegand ízlése már határozottan kifejlődött, s műveit egységes, egyéni szellem jellemzi. Praktikus tudása is megnövekedett, s bútorain kevés a kifogásolni való. Ha az ebédlő székeinek túlságosan éles karfáit, a háló pamlagának zavaróan élénk burkát, s ugyanitt a formai és gyakorlati szempontból egyaránt nem sikerült toiletteasztalt (pipereasztalt) felemlítjük, már végeztünk is kifogásainkkal. Ellenben dicsérnünk kell az egyes bútorok átgondolt, a praktikus követelményekhez kitűnően simuló kompozícióját. A székeken kellemes ülés esik; a hálószoba kis pamlagja intim beszélgetésre hí; az ágy mennyezetének felső kis ablaksora, melyen a lámpa vagy a reggel fénye átszűrődhetik, igen kedves; a háló szekrényes az ebédlő pohárszéke pedig a tér rafinált kihasználását mutatják.

Ezen bútorok hibáit mára több bútorrestaurátor javította, ha megvannak még.
 Mindezen bútorok jellemző és legértékesebb tulajdonsága: a szerkezeti tisztaság. Wiegand képzelete a szerkezetből indul ki s azt nagy határozottsággal ki is fejezi. Ez az ő művészetének biztos, egészséges alapja, s ennélfogva könnyen nélkülözheti az ékítés apró járulékait. De a szerkezetet azért nem mutatja száraz ridegségében; hanem a szín eredetiségével s a formák karcsúságával az esztétikai érzést is kielégíti. E két intérieur a karácsonyi kiállítás legeurópaibb színvonalon álló szobaberendezése, mely a külföld jobb alkotásaival is bátran kiállja a versenyt.

 Forrás: Magyar Iparművészet. IV. évf. 1901 december. 6. sz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése