1900-as párizsi világkiállítás, 7 magyar bútorai.

Az Iparművészeti Társulatnak

 A kereskedelemügyi miniszter jóvoltából meg növekedett anyagi ereje lehetővé tette, hogy a maga költségére megfelelő munkákat rendelhessen az egyes iparosoknál. A felületkezelés, sellak politúrozás.

A jelen kiállítás gazdagsága, változatossága részben ennek az örvendetes körülménynek köszönhető.

 S a Társulat vezetősége bebizonyította, hogy tudatában van annak, mi az iparművészet mai állapotában a legfontosabb, a legsürgősebb feladat, midőn első sorban olcsó polgári szobák készítésére fordította gondját. Mert addig, míg a modern mozgalom csupán költséges fényűzési cikkeket tud teremteni, hivatásának csak kisebbik felét oldotta meg. Első sorban, erejének teljes latba vetésével, arra kell törekednie, hogy megfeleljen a mindennapi élet követelményeinek, s kielégítse annak szükségleteit. Csak ha majd megszűnik ki váltságos osztályok privilégiuma lenni, ha majd be tudott hatolni gazdagnak és szegénynek lakába egyaránt; ha a legegyszerűbb bútordarabra csak úgy rá nyomta bélyegét, mint az ezreket érő vázára — akkor válik majd igazán korunk művészetévé. Ennek a célnak elérésére kell most minden tényezőnek össze fognia.
A modern mozgalom lényegével, művészeti felfogásának irányával ez a feladat nem áll ellentétben, sőt annak okszerű folyománya.

A modern iparművészet egyszerűségre törekszik, a szerkezet nyílt kifejezését tartja elsőrendű kötelességének, s ez drága vagy olcsó anyagban egyképpen érvényesülhet.
 Wiegand és Horti szobáján már kiemeltük a konstruktív törekvést. Mennyivel inkább meg kell ennek lennie az olcsóbb szobákban, hogy művészien hathassanak. Ezeknek tisztán világos szerkezetükkel, szép vonalaikkal kell hatniok, mert az olcsó díszítést, a szurrogátumokkal való dolgozást a modern felfogás feltétlenül elitéli.

A kiállítás olcsó szobái nem mind jártak jó nyomon. Raffai és Malomsoky bútorai kissé követelőznek; nem akarják be vallani egyszerű polgári voltukat. Jobb, sőt nagyon jő Bodon Károly hálószobája. Csak el kell hagynunk belőle a feles leges és éppen nem jól ható faragásokat, s szinte mintáját kapjuk a modern, polgári viszonyokhoz szabott, lakásberendezésnek. A szerkezet érvényesülni fog; a nagy vonalak felszabadulnak, s az enteriőr egészének rendkívül kellemes, nyugodt lesz a benyomása. Ez a szoba határozott, s megbecsülésre méltó eredmény.

 Forrás: Magyar Iparművészet. IV. évf. 1901 december. 6. sz.

1900-as párizsi világkiállítás, 6 magyar bútorai.

Sok figyelemre méltó akad a kiállítás többi szobaberendezésében is.

 Ha talán kelleténél rövidebben foglalkozunk velők, annak csak az az oka, hogy tárgyalásuk elvi szempontból kevésbé gyümölcsöző.

Faragó Ödön öt teljes szobaberendezést állított ki

SZALON.
TERVEZTE: FARAGÓ ÖDÖN.
KÉSZÍTETTE: A BÚTORCSARNOK SZÖVETKEZET.

 Egy egész lakást, az elő szobától a hálóig. Tagadhatatlanul sok tehetség, sok gond nyilvánul bennük; de még sem elégítenek ki bennünket, mert meg vagyunk győződve, hogy éppen Faragóban még több tehetség rejlik, s hogy még több gondot követelhetünk tőle. Neki érdemeiért annyi s oly magas helyekről jövő elismerésben volt és van része, hogy mi azokat újólag kiemelni feleslegesnek tartjuk. Ellenben iránta való kötelességünknek hisszük, minél keményebben és határozottabban rámutatni azokra a hiányokra, melyek meggyőződésünk szerint műveinek hatását csorbítják, értékét csökkentik. A művész, úgy látszik, megalkuszik a nagy közönség ízlésével; nem elég határozott, nem elég modern; az itt-ott elszórt barokkos motívumok, az empire sálon és a Biedermeyer hálószoba erre vallanak. Jelenleg, 2014-ben olyan bútorasztaloshoz kerülnek ezen bútorok másolatai., akiknek hivatása, az antik bútor restaurálása. A nagy közönség a kiállításon talán csakugyan Faragó műveinek itéli oda az elsőséget, de ez nagyra törő művész ambícióját ki nem elégítheti.

SZALONSZEKRÉNY.
TERVEZTE: FARAGÓ ÖDÖN.
KÉSZÍTETTE: BODON KÁROLY ÉS FIA.

A művésznek a publikumot nem követnie, hanem vezetnie kell. 

Faragó néha túlságosan ragaszkodik a régi stílusokhoz; a szerkezetet nem fejezi ki elég határozottsággal, s halmozza a díszítést néha ott is, a hol alkalmazása nem jogosult.


Példa erre előszobája, a hol a tükrök foglalása, a szekrények térbeosztása nem elég gyakorlati, s a hol a díszítés szinte játékká fajul. Ha nem is úgy fogjuk fel az előszobát, mint a lakás előhangját, a hol tehát minden teljesen egyszerű, nyugodt, dísztelen legyen, hogy a következő szobák hatását ne gyengítse; ha úgy tekintjük is, mint átmenetet az utca zajából a lakás csendjébe, szóval ha jogosultnak tartunk is benne némi rusztikus, hangos nyerseséget:  Faragó díszeinek sokaságát, nyugtalanságát mégis túlságosnak érezzük. Bútor tervezőink majdnem mind a díszítés túltengésével kezdették pályájukat; s már csak ezért is reméljük, hogy Faragó is rálép az egyszerűsödés, a művészi ökonómia útjára. Mihelyt a sok fojtó dísz lehámlik, a szerkezet feléled, s az alkotásokba igaz, egészséges élet költözik. Kívánjuk, hogy Faragó tehetsége, kiváló gyakorlati tudása minél előbb tisztábban érvényesülhessen.

Forrás: Magyar Iparművészet. IV. évf. 1901 december. 6. sz.

1900-as párizsi világkiállítás, 5 magyar bútorai.

 Wiegand Béla és  Horti  Pál

 Wiegand alkotásainak elsőrangú esztétikai ható tényezője a szín

 Hortinál ez kevésbé van kifejlődve, s helyette inkább a formák tömege hat

Amaz a színekben nagyon válogatós; kerüli a közönségeset; ízlése európai, s szobája egy fővárosi ember fejlett Ínyének való csemege; emez polgáriasabb; szobája jól, sőt talán jobban illenék valamely vidéki úri lakba; bútorainak színéből, formáiból, szerkezeti beosztásából hiányzanak ellenlábasának apró, gyakran rejtett finomságai; ezek helyett a fa természetes színének, formájának egyszerű józanságával, arányainak komoly erejével elégít ki.

EBÉDLŐ SZEKRÉNY
TERVEZTE: WIEGAND EDE
KÉSZÍTETTE: MELCZER NÁNDOR

• Wiegand a kicsiszoltabb, a hangulatosabb,
• Horti az erővel teljesebb.

Tehetségük mintegy kiegészíti egymást; hisz az ideális lakás berendezés két külön szellemű szakaszt mutat: a férfi és a nő lakosztályát.

• Horti tehetsége a komoly dolgozó- és férfi szobákban, a terebélyes ebédlőkben érvényesül;
•  Wiegand szellemének ellenben a szalonok finom bája, a női szoba szeszélyes gráciája, a háló intim hangulata felel meg.

Mindkét művészt határozott egyéni fel fogás, erős önállóság jellemzi.

 Wiegandnál ez talán kevésbé szembeötlő; első pillantásra az ő művei bizonyára sokakat osztrák és angol mintákra emlékeztetnek. Ez természetes; az ő szobái a fővárosi, európai ízlésű emberek számára készülnek, s ma már a művelt emberekben, bármily nemzethez tartozzanak is, van némi ízlés közösség. Ezen túl azonban az ő művei is eredetiek, s a mi sajátos fel fogásunknak megfelelők. Nyugodtabbak, okosabbak, egyszerűbbek mint a bécsi bútorok; kedvesebbek, graciózusabbak, mint az angolok. Még az ebédlő erős kék színe is a modern magyar művészet speciális felfogásának jeléül tekinthető, hisz a képző művészeti társulat téli tárlatán, a fiatal magyar művészek legjobbjainál szintén e törekvéssel, ugyancsak a színeknek e majdnem nyers erejével találkozunk. Antik bútor felújítás.

EBÉDLŐ  SZEKRÉNY.
TERVEZTE  WEISZMANN  BÉLA.
KÉSZÍTETTE  LUKÁCSOVICS  JÁNOS.

Hortinak szobájában mindjárt a belépésnél igaz magyar hangulat fog el; úgy érezzük, hogy egy magyar úrnak nyugodt, derült, kényelmes, lakjában vagyunk. Jellemző, hogy mindezen szobák díszéből teljesen hiányzanak az ú. n. magyar motívumok. Ipar művészetünk végre meg szabadult veszedelmes tévhitéből, mely a magyarságot csupán szűröknek, cserepeknek elavult, halott motívumaiban kereste, a helyett hogy az egyetlen, bő forráshoz, magyar művészek magyar lelkéhez fordult volna. Elaggott, életre nem képes hagyományokból magyaros dolgokat lehet összefoltozni, de magyart csak a szabad, idegen befolyásoktól ment művész képzelete teremthet. Horti magyar szobája tanúság reá.

 Forrás: Magyar Iparművészet. IV. évf. 1901 december. 6. sz.

Redőnyös irattartó szekrény Újjászületése

1900-as párizsi világkiállítás, 4 magyar bútorai.

 A tárlat másik kiváló szobaberendezése Horti Pálnak szilfából készült ebédlője.

 Hortinál még meglepőbb a haladás mint Wiegandnál. Régebbi bútorait szinte el nyomta a sok díszítés; a mindent bekúszó, gyakran szakadatlanul előtérbe tolakodó dísz, a kanyargó vonalak útvesztője azt a hiedelmet kelthette a nézőben, hogy Hortit tehetsége tisztán a díszítésre utalja.

EBÉDLŐ
TERVEZTE: HORTI PÁL
KÉSZÍTETTE: MAHUNKA IMRE

Mostani szobájával a művész ezt fényesen megcáfolta. A természetes fa színű bútorokról hiányzanak a régi görbék, helyüket a szabadon érvényesülő nagy konstruktív vonalak foglalják el. A díszítés szerényebbé vált; párhuzamos hornyokra s a szekrényeken egyetlen, egyszerű mintájú intarziára szorítkozik. A világos szerkezet mindenütt tisztán mutatkozik; s bizonyos józan komolyságot, kellemes nyugodtságot ad a szobának. Az apró hibák, pl. a székek karfáinak élessége, a márvány lapok kiszögellése, a kisebb pohárszék felső oldalfalainak leferdített sarkai, ez összenyomáson nem változtatnak, bár ezek bútorjavítás esetén korrigálhatóak, de nem szükséges.

A szoba egészének kompozíciója is érdekes: a bútorok két fő típusra oszlanak, melyek között formai, sőt díszítésbeli rokonság is alig van. A falhoz támaszkodó szekrények az egyik, a szabadon álló asztal és székek a másik típus, s a kettő közt a kapcsolatot, vagy jobban mondva az átmenetet a tálalószék képviseli, mely feladatának megfelelően lábainak formájában az asztalt, felső részének kiképzésében a pohár széket követi. Dacára ez ügyes megoldásnak, a szigorú elmélet azt követelhetné, hogy a szoba egységének érdekében, a bútorok két faja között formai közösség legyen s csak ezen az általános egységen belül fejezzék ki funkcióik kétféleségét. Az elmélet a kompozíció egységét óhajtja, úgy mint a poétika a drámában az egységes cselekvény elvét hirdeti. Tudvalevőleg azonban a legkiválóbb drámák egész sora ennek dacára is kettős cselekvényen épül. Hortinál a kettősség nem bántó s így őt ezért jogosan kárhoztatni nem lehet.

 Wiegand és Horti műveinek összehasonlítása nagyon tanulságos. Alapjában ma már mindketten ugyanazt az elvet, a szerkezet fensőbbségét vallják; a díszítésnek mindketten csak alárendelt szerepet juttatnak; s mégis sok tekintetben szinte ellentétei egymásnak. Wiegand a kicsit, a vékonyat, a kecseset keresi; Horti a nagyot, a vaskosát, a tömört. Amaz finomabb, hangulatosabb, rafináltabb; ez nyugalmasabb, kevésbé mester kélt. Wiegand pohárszéke talán csak fele Hortiénak; de rendkívüli leleményességgel használja ki a csekélyebb teret. Viszont Horti padjára, székeire sokkal nyugodtabban ül le az ember, mint Wiegand szilárd szerkezetű, de vékonyságuknál, düledező vonalaiknál fogva a törékenység benyomását keltő karosszékeire.

 Forrás: Magyar Iparművészet. IV. évf. 1901 december. 6. sz.

1900-as párizsi világkiállítás, 3 magyar bútorai.

Kiállításunkon ezúttal a bútor uralkodik.

 Huszonnégy teljes szobaberendezés — olyan nagy szám, minőhöz eddig szokva nem voltunk. Régebbi kiállításaink inkább csak kóstolót szoktak nyújtani ; ez az első, a mely a mennyiséggel is hat. E tényből is örömmel konstatál hatjuk, hogy a modern irány iparosainknak mind szélesebb körét hódítja meg. Mindjárt az előcsarnokban Wiegand Ede két szobájára akadunk. A kékre pácolt jávorfából készült ebédlő finom hangulatával, rendkívüli előkelőségével ragadja meg figyelmünket. Pedig a díszítés a minimumra szorítkozik; a bútorok fája sima, faragás nélkül való; csupán csak az ízléses veretek élénkítik. íme, a végletek érintkeznek, s a legkifejlettebb elegancia ismét a legnagyobb egy szerűséghez tér vissza. Wiegand mellőzi a díszítő cifraságokat, s csak anyaga nemességével, színeinek választékosságával s a bútorok könnyű nyulánkságával akar hatni. Ugyanezen tényezők szerepelnek másik szobájában, a szürkére pácolt jávorfa hálószobában is. A szín rendkívül finom; a formák komolyak, s még az ebédlőéinél is kevesebb díszt hordanak. A szűk helyen a szoba hatása azonban nem érvényesül kellően.

HÁLÓSZOBA.
TERVEZTE  WIEGAND  EDE.
KÉSZÍTETTE  L1NDNER  MANÓ.

Wiegand ízlése már határozottan kifejlődött, s műveit egységes, egyéni szellem jellemzi. Praktikus tudása is megnövekedett, s bútorain kevés a kifogásolni való. Ha az ebédlő székeinek túlságosan éles karfáit, a háló pamlagának zavaróan élénk burkát, s ugyanitt a formai és gyakorlati szempontból egyaránt nem sikerült toiletteasztalt (pipereasztalt) felemlítjük, már végeztünk is kifogásainkkal. Ellenben dicsérnünk kell az egyes bútorok átgondolt, a praktikus követelményekhez kitűnően simuló kompozícióját. A székeken kellemes ülés esik; a hálószoba kis pamlagja intim beszélgetésre hí; az ágy mennyezetének felső kis ablaksora, melyen a lámpa vagy a reggel fénye átszűrődhetik, igen kedves; a háló szekrényes az ebédlő pohárszéke pedig a tér rafinált kihasználását mutatják.

Ezen bútorok hibáit mára több bútorrestaurátor javította, ha megvannak még.
 Mindezen bútorok jellemző és legértékesebb tulajdonsága: a szerkezeti tisztaság. Wiegand képzelete a szerkezetből indul ki s azt nagy határozottsággal ki is fejezi. Ez az ő művészetének biztos, egészséges alapja, s ennélfogva könnyen nélkülözheti az ékítés apró járulékait. De a szerkezetet azért nem mutatja száraz ridegségében; hanem a szín eredetiségével s a formák karcsúságával az esztétikai érzést is kielégíti. E két intérieur a karácsonyi kiállítás legeurópaibb színvonalon álló szobaberendezése, mely a külföld jobb alkotásaival is bátran kiállja a versenyt.

 Forrás: Magyar Iparművészet. IV. évf. 1901 december. 6. sz.

1900-as párizsi világkiállítás, 2 magyar bútorai.

I. Emberi számítás szerint a múlt esztendő (1900) nagy eseménye, a párizsi kiállítás, fordulópontot volt hivatva jelölni modern bútor-iparművészetünk történetében. Tudatában voltunk gyöngeségünknek; tisztán láttuk, hogy mi, kik még csak a kezdet kezdetén voltunk, a fejlett, az óriás eszközökkel dolgozó külföld előtt nagy sikert nem érhetünk el.

 EBÉDLŐ.
TERVEZTE  WIEGAND  EDE.
KÉSZÍTETTE  L1NDNER  MANÓ.

 Ellenben reméltük, hogy a Parisban összegyűlő műipari alkotások sokasága új gondolatokat fog adni művészeinknek, új lendületet ipar művészetünknek. A párizsi kiállításra fordított pénz- és erő áldozataink megtérültét nem külföldön, hanem idehaza kerestük; külső sikerben nem igen mertünk hinni, ellenben bizton vártuk ipar művészetünk jelentős fordulatát, új irányok születését s az eddigiek gazdagodását.

Szerencsére csalódtunk. Művészi iparunknak Parisban volt sikere. Zsolnay Rapoport s az ungvári bútor gyár eredményei örömmel és büszkeséggel töltöttek el. Több volt ez, mint a mennyit az esélyek józan mérlegeléséből előre sejteni lehetett.

S szerencsésen csalódtunk másik fel tevésünkben, a párizsi kiállításnak ránk való hatásában is. Mi volt természetesebb, mint azt hinni, hogy ipar művészetünk az egész világ ama nagyszerű versenyéből megváltozva, új tartalommal megtelve fog hazatérni? Mi volt okszerűbb, mint azt következtetni, hogy ez a nagy jelentőségű esemény döntő tényezőként fog szerepelni ipar művészetünk kialakulásában? Azonban a valóság következetesebb, a leglogikusabb elméletnél is. A jelen karácsonyi kiállítás a párizsi hatásokból úgyszólván semmit sem mutat. Lényeges eredményeiben inkább arról tanúskodik, hogy tervezőink tovább haladtak a maguk útjain, s a szajnaparti benyomásoktól magukat megzavarni nem hagyták. Mi, az elmélkedés emberei, csak most látjuk be, hogy ez valóságos szerencse ; hogy a hol mi nevezetes fordulót kerestünk, ott tulajdonképp veszedelmes örvény volt, melyet művészetünk biztos ösztöne elkerült. A karácsonyi kiállítás fő vonása talán ép az, hogy a párizsi világ verseny nélkül is ugyanilyen lehetett volna; és ipar művészetünk élet erejére vall, hogy azt a nagy eseményt ekként negligálhatta. A magyar ipar művészet ennél kedvesebb karácsonyi meglepetést jó barátainak nem szerezhetett.


Forrás: Magyar Iparművészet. IV. évf. 1901 december. 6. sz.

1900-as párizsi világkiállítás, 1 magyar bútorai.

Magyarország részvétele az 1900-as párizsi világkiállításon

Az 1900. évi párizsi világkiállításon a magyar iparművészeti részlegek különböző kiállítási csarnokokban felállított installációit a magyar pavilon historizáló épületének alkotói, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte. Az installációk a magyar nemzeti építészet keresésének jegyében készültek, Lechner Ödön ornamentikájából és formavilágából merítve inspirációt. - See more at: http://gyujtemeny.imm.hu/virtualis-kiallitas/az-1900-evi-parizsi-vilagkiallitas/572#sthash.87hBt8aU.dpuf

 Bútor iparművészeti nézőpontból.
 

1900. évi párizsi világkiállításon a magyar iparművészeti részlegek különböző kiállítási csarnokokban felállított installációit a magyar pavilon historizáló épületének alkotói, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte. Az installációk a magyar nemzeti építészet keresésének jegyében készültek, Lechner Ödön ornamentikájából és formavilágából merítve inspirációt. - 

Párizs, 1900
A kiállítás hivatalos témája: Visszatekintve egy évszázadra
Hivatalosan meghirdették 1892 július 13-án, tervezni kezdték 1893 szeptemberében.
Megnyitója: 1900 április 14. (November 12-ig tartott)
18 csoportban 121 kategória mutatkozott be
83 047 kiállító vett részt, ebből 38 253 Franciaországból.
A részt vevő országok száma 44, + 20 francia gyarmat.
A kiállítás összköltsége: 119 225 707 frank, bevétele: 126 318 168 frank,
Haszna: 7 000 000 frank. (1 francia frank = 0,95 korona.)

Összehasonlításképpen az ugyanekkor Budapesten megépített margitszigeti szárnyhíd teljes költsége 670 000 korona volt, az 1900-as évre tervezett magyar költségvetés pedig mintegy 950 millió korona.)


Forrás: Magyar Iparművészet. IV. évf. 1901 december. 6. sz.

Az 1900. évi párizsi világkiállításon a magyar iparművészeti részlegek különböző kiállítási csarnokokban felállított installációit a magyar pavilon historizáló épületének alkotói, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte. Az installációk a magyar nemzeti építészet keresésének jegyében készültek, Lechner Ödön ornamentikájából és formavilágából merítve inspirációt. - See more at: http://gyujtemeny.imm.hu/virtualis-kiallitas/az-1900-evi-parizsi-vilagkiallitas/572#sthash.87hBt8aU.dpuf

Az 1900. évi párizsi világkiállításon a magyar iparművészeti részlegek különböző kiállítási csarnokokban felállított installációit a magyar pavilon historizáló épületének alkotói, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte. Az installációk a magyar nemzeti építészet keresésének jegyében készültek, Lechner Ödön ornamentikájából és formavilágából merítve inspirációt. - See more at: http://gyujtemeny.imm.hu/virtualis-kiallitas/az-1900-evi-parizsi-vilagkiallitas/572#sthash.87hBt8aU.dpuf