1900-as párizsi világkiállítás, 2 magyar bútorai.

I. Emberi számítás szerint a múlt esztendő (1900) nagy eseménye, a párizsi kiállítás, fordulópontot volt hivatva jelölni modern bútor-iparművészetünk történetében. Tudatában voltunk gyöngeségünknek; tisztán láttuk, hogy mi, kik még csak a kezdet kezdetén voltunk, a fejlett, az óriás eszközökkel dolgozó külföld előtt nagy sikert nem érhetünk el.

 EBÉDLŐ.
TERVEZTE  WIEGAND  EDE.
KÉSZÍTETTE  L1NDNER  MANÓ.

 Ellenben reméltük, hogy a Parisban összegyűlő műipari alkotások sokasága új gondolatokat fog adni művészeinknek, új lendületet ipar művészetünknek. A párizsi kiállításra fordított pénz- és erő áldozataink megtérültét nem külföldön, hanem idehaza kerestük; külső sikerben nem igen mertünk hinni, ellenben bizton vártuk ipar művészetünk jelentős fordulatát, új irányok születését s az eddigiek gazdagodását.

Szerencsére csalódtunk. Művészi iparunknak Parisban volt sikere. Zsolnay Rapoport s az ungvári bútor gyár eredményei örömmel és büszkeséggel töltöttek el. Több volt ez, mint a mennyit az esélyek józan mérlegeléséből előre sejteni lehetett.

S szerencsésen csalódtunk másik fel tevésünkben, a párizsi kiállításnak ránk való hatásában is. Mi volt természetesebb, mint azt hinni, hogy ipar művészetünk az egész világ ama nagyszerű versenyéből megváltozva, új tartalommal megtelve fog hazatérni? Mi volt okszerűbb, mint azt következtetni, hogy ez a nagy jelentőségű esemény döntő tényezőként fog szerepelni ipar művészetünk kialakulásában? Azonban a valóság következetesebb, a leglogikusabb elméletnél is. A jelen karácsonyi kiállítás a párizsi hatásokból úgyszólván semmit sem mutat. Lényeges eredményeiben inkább arról tanúskodik, hogy tervezőink tovább haladtak a maguk útjain, s a szajnaparti benyomásoktól magukat megzavarni nem hagyták. Mi, az elmélkedés emberei, csak most látjuk be, hogy ez valóságos szerencse ; hogy a hol mi nevezetes fordulót kerestünk, ott tulajdonképp veszedelmes örvény volt, melyet művészetünk biztos ösztöne elkerült. A karácsonyi kiállítás fő vonása talán ép az, hogy a párizsi világ verseny nélkül is ugyanilyen lehetett volna; és ipar művészetünk élet erejére vall, hogy azt a nagy eseményt ekként negligálhatta. A magyar ipar művészet ennél kedvesebb karácsonyi meglepetést jó barátainak nem szerezhetett.


Forrás: Magyar Iparművészet. IV. évf. 1901 december. 6. sz.