2014. június 2., hétfő

1900-as párizsi világkiállítás, 8 magyar bútorai.


A bútornak egészséges józanságra, nem pedig szeszélyes eredetiségre kell törekednie,


mert feladata nem az, hogy hirtelen művészi benyomásokat keltsen a szemlélőben, hanem hogy állandóan szolgálja ura kényelmét. A jó bútor típus, melyet százszor lehet ismételni, s a századik példány ép olyan értékes, mint az első. Az iparművészet céljait nem szabad a művészetéivel összetéveszteni. Művészben lényeges az eredetiség ; iparművészben másodrendű. Művész munkájában első sorban a művész egyéniségét keressük; iparművészeti alkotások ban mindenekelőtt a formai és gyakorlatimegfelelőséget.


EBÉDLŐ.
TERVEZTE: HORTI PÁL
KÉSZÍTETTE: HAJTS JAKAB.

 A modern német ipar művészetnek éppen az eredetiség hajszolása a rákfenéje. A mi kiállításunkon e baj szerencsére alig jelentkezik; úgy szólván az egyetlen Gyalus az, kin az eredetiségnek némi túltengése észlelhető. Általában meg lehetünk elégedve bútorkiállításunkkal. Haladás az egész vonalon ; a magyaros motívumok Ízléstelen halmozása megszűnt, s helyét magyar felfogás foglalta el; mindenütt józanodást, egyszerűségre való törekvést, a „szecesszió"túlhajtásaitól való tartózkodást s szerkezeti tisztulást tapasztalunk. Akik 2014-ben ilyen bútorokkal szeretnének foglalkozni, érdemes antik bútor felújítás-sal foglalkozniuk.

 A kiváló vagy legalább jó szobák egész sorát említettük már, melyekhez még Lingel Károly szép férfi dolgozó-szobáját kell csatolnunk. Külön kiemelendő az asztalosmunka általán magas színvonala. Itt is Wiegand és Hortí szobái járnak elől, melyeknek készítői, Lindner Manó, illetve Mahunka Imre igazán elsőrangút termeltek. Ugyan csak kitűnő munkájával lep meg Mocsay József műasztalos magyar tölgyfából készült, józan egyszerűségű tálaló szekrénye. Gyalus bútorainak asztalosmunkája is elsőrendű.

 Forrás: Magyar Iparművészet. IV. évf. 1901 december. 6. sz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése