1900-as párizsi világkiállítás, 7 magyar bútorai.

Az Iparművészeti Társulatnak

 A kereskedelemügyi miniszter jóvoltából meg növekedett anyagi ereje lehetővé tette, hogy a maga költségére megfelelő munkákat rendelhessen az egyes iparosoknál. A felületkezelés, sellak politúrozás.

A jelen kiállítás gazdagsága, változatossága részben ennek az örvendetes körülménynek köszönhető.

 S a Társulat vezetősége bebizonyította, hogy tudatában van annak, mi az iparművészet mai állapotában a legfontosabb, a legsürgősebb feladat, midőn első sorban olcsó polgári szobák készítésére fordította gondját. Mert addig, míg a modern mozgalom csupán költséges fényűzési cikkeket tud teremteni, hivatásának csak kisebbik felét oldotta meg. Első sorban, erejének teljes latba vetésével, arra kell törekednie, hogy megfeleljen a mindennapi élet követelményeinek, s kielégítse annak szükségleteit. Csak ha majd megszűnik ki váltságos osztályok privilégiuma lenni, ha majd be tudott hatolni gazdagnak és szegénynek lakába egyaránt; ha a legegyszerűbb bútordarabra csak úgy rá nyomta bélyegét, mint az ezreket érő vázára — akkor válik majd igazán korunk művészetévé. Ennek a célnak elérésére kell most minden tényezőnek össze fognia.
A modern mozgalom lényegével, művészeti felfogásának irányával ez a feladat nem áll ellentétben, sőt annak okszerű folyománya.

A modern iparművészet egyszerűségre törekszik, a szerkezet nyílt kifejezését tartja elsőrendű kötelességének, s ez drága vagy olcsó anyagban egyképpen érvényesülhet.
 Wiegand és Horti szobáján már kiemeltük a konstruktív törekvést. Mennyivel inkább meg kell ennek lennie az olcsóbb szobákban, hogy művészien hathassanak. Ezeknek tisztán világos szerkezetükkel, szép vonalaikkal kell hatniok, mert az olcsó díszítést, a szurrogátumokkal való dolgozást a modern felfogás feltétlenül elitéli.

A kiállítás olcsó szobái nem mind jártak jó nyomon. Raffai és Malomsoky bútorai kissé követelőznek; nem akarják be vallani egyszerű polgári voltukat. Jobb, sőt nagyon jő Bodon Károly hálószobája. Csak el kell hagynunk belőle a feles leges és éppen nem jól ható faragásokat, s szinte mintáját kapjuk a modern, polgári viszonyokhoz szabott, lakásberendezésnek. A szerkezet érvényesülni fog; a nagy vonalak felszabadulnak, s az enteriőr egészének rendkívül kellemes, nyugodt lesz a benyomása. Ez a szoba határozott, s megbecsülésre méltó eredmény.

 Forrás: Magyar Iparművészet. IV. évf. 1901 december. 6. sz.

1900-as párizsi világkiállítás, 6 magyar bútorai.

Sok figyelemre méltó akad a kiállítás többi szobaberendezésében is.

 Ha talán kelleténél rövidebben foglalkozunk velők, annak csak az az oka, hogy tárgyalásuk elvi szempontból kevésbé gyümölcsöző.

Faragó Ödön öt teljes szobaberendezést állított ki

SZALON.
TERVEZTE: FARAGÓ ÖDÖN.
KÉSZÍTETTE: A BÚTORCSARNOK SZÖVETKEZET.

 Egy egész lakást, az elő szobától a hálóig. Tagadhatatlanul sok tehetség, sok gond nyilvánul bennük; de még sem elégítenek ki bennünket, mert meg vagyunk győződve, hogy éppen Faragóban még több tehetség rejlik, s hogy még több gondot követelhetünk tőle. Neki érdemeiért annyi s oly magas helyekről jövő elismerésben volt és van része, hogy mi azokat újólag kiemelni feleslegesnek tartjuk. Ellenben iránta való kötelességünknek hisszük, minél keményebben és határozottabban rámutatni azokra a hiányokra, melyek meggyőződésünk szerint műveinek hatását csorbítják, értékét csökkentik. A művész, úgy látszik, megalkuszik a nagy közönség ízlésével; nem elég határozott, nem elég modern; az itt-ott elszórt barokkos motívumok, az empire sálon és a Biedermeyer hálószoba erre vallanak. Jelenleg, 2014-ben olyan bútorasztaloshoz kerülnek ezen bútorok másolatai., akiknek hivatása, az antik bútor restaurálása. A nagy közönség a kiállításon talán csakugyan Faragó műveinek itéli oda az elsőséget, de ez nagyra törő művész ambícióját ki nem elégítheti.

SZALONSZEKRÉNY.
TERVEZTE: FARAGÓ ÖDÖN.
KÉSZÍTETTE: BODON KÁROLY ÉS FIA.

A művésznek a publikumot nem követnie, hanem vezetnie kell. 

Faragó néha túlságosan ragaszkodik a régi stílusokhoz; a szerkezetet nem fejezi ki elég határozottsággal, s halmozza a díszítést néha ott is, a hol alkalmazása nem jogosult.


Példa erre előszobája, a hol a tükrök foglalása, a szekrények térbeosztása nem elég gyakorlati, s a hol a díszítés szinte játékká fajul. Ha nem is úgy fogjuk fel az előszobát, mint a lakás előhangját, a hol tehát minden teljesen egyszerű, nyugodt, dísztelen legyen, hogy a következő szobák hatását ne gyengítse; ha úgy tekintjük is, mint átmenetet az utca zajából a lakás csendjébe, szóval ha jogosultnak tartunk is benne némi rusztikus, hangos nyerseséget:  Faragó díszeinek sokaságát, nyugtalanságát mégis túlságosnak érezzük. Bútor tervezőink majdnem mind a díszítés túltengésével kezdették pályájukat; s már csak ezért is reméljük, hogy Faragó is rálép az egyszerűsödés, a művészi ökonómia útjára. Mihelyt a sok fojtó dísz lehámlik, a szerkezet feléled, s az alkotásokba igaz, egészséges élet költözik. Kívánjuk, hogy Faragó tehetsége, kiváló gyakorlati tudása minél előbb tisztábban érvényesülhessen.

Forrás: Magyar Iparművészet. IV. évf. 1901 december. 6. sz.