1900-as párizsi világkiállítás, 6 magyar bútorai.

Sok figyelemre méltó akad a kiállítás többi szobaberendezésében is.

 Ha talán kelleténél rövidebben foglalkozunk velők, annak csak az az oka, hogy tárgyalásuk elvi szempontból kevésbé gyümölcsöző.

Faragó Ödön öt teljes szobaberendezést állított ki

SZALON.
TERVEZTE: FARAGÓ ÖDÖN.
KÉSZÍTETTE: A BÚTORCSARNOK SZÖVETKEZET.

 Egy egész lakást, az elő szobától a hálóig. Tagadhatatlanul sok tehetség, sok gond nyilvánul bennük; de még sem elégítenek ki bennünket, mert meg vagyunk győződve, hogy éppen Faragóban még több tehetség rejlik, s hogy még több gondot követelhetünk tőle. Neki érdemeiért annyi s oly magas helyekről jövő elismerésben volt és van része, hogy mi azokat újólag kiemelni feleslegesnek tartjuk. Ellenben iránta való kötelességünknek hisszük, minél keményebben és határozottabban rámutatni azokra a hiányokra, melyek meggyőződésünk szerint műveinek hatását csorbítják, értékét csökkentik. A művész, úgy látszik, megalkuszik a nagy közönség ízlésével; nem elég határozott, nem elég modern; az itt-ott elszórt barokkos motívumok, az empire sálon és a Biedermeyer hálószoba erre vallanak. Jelenleg, 2014-ben olyan bútorasztaloshoz kerülnek ezen bútorok másolatai., akiknek hivatása, az antik bútor restaurálása. A nagy közönség a kiállításon talán csakugyan Faragó műveinek itéli oda az elsőséget, de ez nagyra törő művész ambícióját ki nem elégítheti.

SZALONSZEKRÉNY.
TERVEZTE: FARAGÓ ÖDÖN.
KÉSZÍTETTE: BODON KÁROLY ÉS FIA.

A művésznek a publikumot nem követnie, hanem vezetnie kell. 

Faragó néha túlságosan ragaszkodik a régi stílusokhoz; a szerkezetet nem fejezi ki elég határozottsággal, s halmozza a díszítést néha ott is, a hol alkalmazása nem jogosult.


Példa erre előszobája, a hol a tükrök foglalása, a szekrények térbeosztása nem elég gyakorlati, s a hol a díszítés szinte játékká fajul. Ha nem is úgy fogjuk fel az előszobát, mint a lakás előhangját, a hol tehát minden teljesen egyszerű, nyugodt, dísztelen legyen, hogy a következő szobák hatását ne gyengítse; ha úgy tekintjük is, mint átmenetet az utca zajából a lakás csendjébe, szóval ha jogosultnak tartunk is benne némi rusztikus, hangos nyerseséget:  Faragó díszeinek sokaságát, nyugtalanságát mégis túlságosnak érezzük. Bútor tervezőink majdnem mind a díszítés túltengésével kezdették pályájukat; s már csak ezért is reméljük, hogy Faragó is rálép az egyszerűsödés, a művészi ökonómia útjára. Mihelyt a sok fojtó dísz lehámlik, a szerkezet feléled, s az alkotásokba igaz, egészséges élet költözik. Kívánjuk, hogy Faragó tehetsége, kiváló gyakorlati tudása minél előbb tisztábban érvényesülhessen.

Forrás: Magyar Iparművészet. IV. évf. 1901 december. 6. sz.

1900-as párizsi világkiállítás, 5 magyar bútorai.

 Wiegand Béla és  Horti  Pál

 Wiegand alkotásainak elsőrangú esztétikai ható tényezője a szín

 Hortinál ez kevésbé van kifejlődve, s helyette inkább a formák tömege hat

Amaz a színekben nagyon válogatós; kerüli a közönségeset; ízlése európai, s szobája egy fővárosi ember fejlett Ínyének való csemege; emez polgáriasabb; szobája jól, sőt talán jobban illenék valamely vidéki úri lakba; bútorainak színéből, formáiból, szerkezeti beosztásából hiányzanak ellenlábasának apró, gyakran rejtett finomságai; ezek helyett a fa természetes színének, formájának egyszerű józanságával, arányainak komoly erejével elégít ki.

EBÉDLŐ SZEKRÉNY
TERVEZTE: WIEGAND EDE
KÉSZÍTETTE: MELCZER NÁNDOR

• Wiegand a kicsiszoltabb, a hangulatosabb,
• Horti az erővel teljesebb.

Tehetségük mintegy kiegészíti egymást; hisz az ideális lakás berendezés két külön szellemű szakaszt mutat: a férfi és a nő lakosztályát.

• Horti tehetsége a komoly dolgozó- és férfi szobákban, a terebélyes ebédlőkben érvényesül;
•  Wiegand szellemének ellenben a szalonok finom bája, a női szoba szeszélyes gráciája, a háló intim hangulata felel meg.

Mindkét művészt határozott egyéni fel fogás, erős önállóság jellemzi.

 Wiegandnál ez talán kevésbé szembeötlő; első pillantásra az ő művei bizonyára sokakat osztrák és angol mintákra emlékeztetnek. Ez természetes; az ő szobái a fővárosi, európai ízlésű emberek számára készülnek, s ma már a művelt emberekben, bármily nemzethez tartozzanak is, van némi ízlés közösség. Ezen túl azonban az ő művei is eredetiek, s a mi sajátos fel fogásunknak megfelelők. Nyugodtabbak, okosabbak, egyszerűbbek mint a bécsi bútorok; kedvesebbek, graciózusabbak, mint az angolok. Még az ebédlő erős kék színe is a modern magyar művészet speciális felfogásának jeléül tekinthető, hisz a képző művészeti társulat téli tárlatán, a fiatal magyar művészek legjobbjainál szintén e törekvéssel, ugyancsak a színeknek e majdnem nyers erejével találkozunk. Antik bútor felújítás.

EBÉDLŐ  SZEKRÉNY.
TERVEZTE  WEISZMANN  BÉLA.
KÉSZÍTETTE  LUKÁCSOVICS  JÁNOS.

Hortinak szobájában mindjárt a belépésnél igaz magyar hangulat fog el; úgy érezzük, hogy egy magyar úrnak nyugodt, derült, kényelmes, lakjában vagyunk. Jellemző, hogy mindezen szobák díszéből teljesen hiányzanak az ú. n. magyar motívumok. Ipar művészetünk végre meg szabadult veszedelmes tévhitéből, mely a magyarságot csupán szűröknek, cserepeknek elavult, halott motívumaiban kereste, a helyett hogy az egyetlen, bő forráshoz, magyar művészek magyar lelkéhez fordult volna. Elaggott, életre nem képes hagyományokból magyaros dolgokat lehet összefoltozni, de magyart csak a szabad, idegen befolyásoktól ment művész képzelete teremthet. Horti magyar szobája tanúság reá.

 Forrás: Magyar Iparművészet. IV. évf. 1901 december. 6. sz.