Régészeti kerámiák restaurálása

Az ásatásból bekerült cserepeket először tisztítjuk.

 Minden restaurálás első lépése a tisztítás. Sokszor elegendő vízzel mosni, de ha meszes rárakódás van, ami a talajból csapódik ki a leletekre akkor, 3-5 %-os foszforsavval kezeljük.
Írja: Szinyéri Péterné Vera

Száradás után objektumonként „kiterítjük” az anyagot. Ekkor szétválogatjuk a cserépdarabokat falvastagság, típus, esetleg díszítés szerint. A z összeillő darabokat krétával jelöljük meg, így lesz könnyebb később az összeragasztásuk. Ragasztani polivinilacetát nevű műanyaggal szoktunk, amelyet denaturált szeszben oldunk. Megkenjük a törésfelületet és bunsenégő fölött melegítjük, majd összenyomjuk, ha kihűlt, ez stabil ragasztást ad. Amikor minden darabot beragasztottunk, megbeszéljük az ásatást vezető régésszel, mi legyen a következő lépés.

Sokszor darabok hiányoznak az edényből, mégsem egészítjük ki. Ha úgy ítéljük meg, hogy mozgatás közben nem roppanhat össze, akkor eltekinthetünk a kiegészítéstől.

Ha kiállításra dolgozunk, akkor természetesen kipótoljuk a hiányokat. Plasztilinnel (gyurma) az edény ép oldalról mintát veszünk, áthelyezzük a hiányzó részre, és vízzel kevert festett gipsszel pótoljuk az eltűnt darabot. Szerszámokkal alakítjuk a formát, faragjuk, csiszoljuk a gipszet.

Ha a kiegészítés színe elüt az edény színétől, utólag festegetjük, „retusáljuk”. Ezzel kész a régészeti kerámia restaurálása.




Forrás: http://josamuzeum.hu/regeszet/rolunk/restauralas/regeszeti-keramiak-restauralasa/